Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke üdvözli Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezését, hogy európai jogászokkal megvitassa a kettős állampolgárság kérdését, ugyanakkor súlyos fenntartásai vannak atekintetben, hogy mit eredményez a közvetlenül érintettek kizárásával tervezett lépés. Kasza Józsefben felmerült benne a kérdés, hogy tényleges jóakaratról van-e szó a kezdeményező részéről, vagy csak látszatintézkedésről. A határon túli magyarokról szól ugyanis a konzultáció, s például a vajdasági magyar szakemberek – a VMSZ elnöke Váradi Tibort, Korhecz Tamást, dr. Szalma Józsefet említette -, akiknek a tudása csöppet sem marad el az európai jogtudósoké mögött, nem vesznek részt a rendezvényen, s nem is tudnak róla. Ennek ellenére Kasza József örül annak, hogy elindult valami, s mint mondta, majd meglátjuk, mi lesz a dolog vége. /Kasza József örül, de fanyalog. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./
2007. október 24.
Kádár bűnös címen jelent meg könyv a Magyarok Világszövetségének kiadásában. 2004. június 17-én, Kádár bűnös szalagcímmel számoltak be a napilapok arról a rendőrségi határozatról, amely Nagy Imre miniszterelnök és a vele együtt Romániába deportáltak ügyében indult nyomozást az elkövető halála miatt szüntette meg, mivel – mutatott rá a határozat indokolása – mind Kádár János, mind Münnich Ferenc már meghalt. Innen ered a könyv címe. 1996-ban megalakult az ‘56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (Deport – ‘56) és azt kutatta, hogy akiket 1956-ban a Szovjetunióba deportáltak, azok mind visszatértek-e, és ha nem, mi lett a sorsuk? Az egykori deportáltakkal, valamint szemtanúkkal készített harmincórás videofelvétel elkészítése után a bizottság felvetette, hogy az ‘56-os deportálások a genfi jog szerint háborús bűntettnek minősülnek. Ezért 2000. október 23-án feljelentést tett a Deport – 56, legalább 860 rendbéli, aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésével megvalósított háborús bűntett alapos gyanúja miatt. A feljelentés kiterjedt Nagy Imre miniszterelnök és környezetének Romániába való deportálására is. A könyv egyrészt a tényfeltáró bizottság jelentése, másrészt dokumentumkötet, amely egyszerre szól 1956-ról és napjainkról. A könyv a feljelentést, valamint az arra született rendőrségi, ügyészségi határozatokat és a határozatokkal szembeni jogorvoslati kérelmeket, a nyomozati iratok részét képező szakértői véleményt mutatja be, és a tanúvallomások közül Biszku Béla, Gáspár Sándor, Nyers Rezső, Piros László vallomását tettei közzé. Az Országos Rendőr-főkapitányság tanúként hallgatta ki Szalma Józsefet, és Halustyák Mihályt is, akik a Nagy Imre és társai ellen folytatott törvénytelen büntetőeljárásban kihallgató tisztként vettek részt, az ő vallomásuk is megtalálható a könyvben. /Kádár bűnös. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 24./
2008. február 4.
Szalma József újvidéki egyetemi tanár-politológus a vele készült beszélgetésben elemezte az éppen elnököt választó Szerbia magyar kisebbségének politikai helyzetét, párhuzamba állítva a vajdasági helyzetet a felvidékivel és az erdélyivel. A vajdasági magyarok a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ elnökét, Pásztor Istvánt javasolták köztársasági elnökjelöltnek. Pásztor százezer szavazatot szerzett. A vajdasági választási koalíció nem egy közönséges szövetség, ugyanis tizenkét pontban foglalták össze azokat a választási elvárásokat, amelyeket a demokratikus jelölt hajlandó volt elfogadni. Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja hét–nyolc éven keresztül koalícióban eredményesen kormányzó párt volt, akárcsak az RMDSZ, ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy Szlovákia és Románia belépett az Európai Unióba. A vajdasági összefogásnak azért kellett megtörténnie, mert a vajdasági magyarok elveszítik türelmüket, hiszen nagyon nehéz helyzetekben voltak: a térségben súlyos háborús konfliktusok folytak. /Lokodi Imre: „Homo politicusok vagyunk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
